2012. november 25., vasárnap

Verte Violette (L'Artisan Parfumeur) 2001


illatcsalád: virágos

alkotó: Anne Flipo

(Alexander McQueen: My Queen; Barbara Bui: Le Parfum; Boucheron: Miss Boucheron; Chloe: Fleur de Narcisse; Donna Karan: Woman (2012); Armani: Acqua di Gioia; Isabel Derroisne: Le Secret de la Rose; Lalique: Tendre Kiss; Lancome: La Vie Est Belle; Lanvin: Jeanne Lanvin; Paco Rabanne: Lady Million; Rochas: Poup'ee; Sonia Rykiel Woman; YSL: La Nuit de l'Homme, Manifesto (2012); L'Artisan Parfumeur: Mimosa pour Moi, La Chasse aux Papillons, Ananas Fizz, Fleur d'Oranger, Fleur de Narcisse, Iris Pallida)

Ma hajnalban egy szokásos "alig aludtam" ébredés után valami simogató, halvány, megnyugtató illatra vágytam, ami nem zavarja túlzottan domináns jelenlétével a koránkelés miatt egyébként is zaklatott idegeim- sőt, inkább nyugtatóan hat rám.

Első gondolatom ez a mintácska volt, ami körülbelül 2 hónapja vár csendben, szerényen meghúzódva a sorára. Mit is várhatnék egy ibolyától, ha nem ezt a szelíd alázatot?! Most eljött az ideje.
Emlékeim szerint amikor először próbáltam nem tetszett. Azért, amiért a mesteri illatvilágú L'Artisan-ok nagy része nem tetszik. Tartósság és hatósugár! illetve ezek hiánya, ami nekem általában bosszúságot okoz, öröm helyett.


Na, de majd most! Nem lehet véletlen, hogy ennyire vágyom a társaságára!

Anne Flipo néha egészen jól bánik az ibolyával és az írisszel- a My Queen és a Rykiel Woman határozottan elnyerte tetszésem.


Lássuk...





Nyitánya egyértelműen az ibolyáról szól, kissé zöldes háttér előtt, földig érő tüllszoknyában billeg a kisasszony. Annak az úrihölgynek a magabiztossága sugárzik arcáról, aki számára nemesi származása szerény egyszerűséggel párosul. Természetes szépség, határozottan tetszetős. Az viszont nem, hogy kb. 2 perc múlva már halványul a kép. Az írisz is szépen bontakozna, ha lenne rá ideje... Hiába dörzsölöm a szemem, eltűnik a látomás...
Sebaj! Ismét kenek- kicsit többet- hátha ettől újra álmodozó hangulatba kerülök.
Mély szippantás, majd... ibolya, ibolya, ibolya, ibolya, írisz, zöld, írisz, ibolya, írisz, ibolyalevél ...hmmmmm de finom.... a párafüggöny észrevétlenül, némán ereszkedik szemem elé ....neee... eltűnt...
Fél óra múlva már csak egy púderes, lilásan édeskés, halványzöld emlék a bőrömön, amit szeretnék erőteljesebben érezni, de nem és nem... Egy óra múlva már sehol sincs (ha hosszas, kutató szimatolással pár mikront mégis találnék, az csak azért maradt, hogy engem bosszantson)
Sajnálom, hogy olyan hamar vége.
Pedig szeretném, mert nagyon puhán nőies, nagyon lila, nagyon finom krémes illat aminek művészetét kicsit tovább szeretném élvezni, mert valóban átad egy sajátos "mély erdőn, ibolyavirág" hangulatot. És ha behunyom a szemem, rövidlátásom szemüveg nélküli homályán át...

... már látom a sötét rengeteg ibolyaszőnyegén, csámpás szellőtáncot járó lepkeruhás tündért ...






Illatjegyei:  


ibolyalevél, ibolyavirág, írisz




 u.i.: csámpás a hatósugár és a tartósság miatt!...haragszom! (;-))


https://www.facebook.com/illatpiramis

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése