kép forrása: duftarchiv.de
illatcsalád: orientális
alkotó: Bertrand Duchaufour, Evelyne Boulanger
A Patchouli Patch illatát jó pár éve, parfümmániám kezdetén ismertem meg, csak akkor még nem tudtam igazán értékelni a L'Artisan művészetét. Nagyjából minden illatukat erőtlennek, könnyen illanónak, alig érezhetőnek találtam, és érdekes, hogy azóta mennyit változott a szaglásom, ízlésem stb. Lényeg, hogy ma már ha létezne Top 5 listám a parfümházak terén, akkor egészen biztosan köztük lennének. Az, hogy (szinte) minden illatuk művészet nem kétséges, és elég széles a skála ahhoz, hogy mindenki találjon az ízlésének megfelelő parfümöt a repertoárjukban. Ma már azt is hiszem, hogy a L'Artisan illatokhoz olfaktorikus szempontból "fel kell nőni", meg kell érni, és ha kell többször visszatérni hozzájuk, mert úgy gondolom kellő kitartással egyszer csak megnyílik az ember elméje üzenetük felé.
A honlap szerint, szabad fordításban ez egy kifinomult pacsuli, amelynek viselete olyan, mint a bársony érintése.
Nyitánya álomszerűen mélyről jövő, természetes földes pacsuli, vagy inkább pár csepp pacsuli extraktum, sűrű, és sötéten babonázó, meleget árasztó elixír, amely pár pillanatig egyeduralkodó az illatpiramis csúcsán. Majd a király körbenéz, és megjelenik színe előtt a fűszerkömény (Carum carvi), amelynek egy aldehid, mégpedig a kuminaldehid adja sajátos aromáját, és karvon illóolaja lágyan fűszerezi a pacsuli illatát. Ezt a kezdeti szimfóniát a csillagánizs (Illicium verum) anetol nevű édeskés olaja teszi teljessé (a kínai konyha által oly kedvelt csillagánizsról sokan a mi karácsonyunkra gondolnak, mégpedig a mézeskalács fűszereire, de ebben a parfümben talán egy minimális félig tévelygő asszociációtól eltekintve nincs ilyen hangulat). A pacsuli, fűszerkömény, csillagánizs triumvirátusa mellett, mintha egy gondolatnyi mirhaszerű gyantás jegy is felütné a fejét, ami ha valójában talán nincs is ott, akkor is kellemes fantázia volt.
A pacsulit soha, semmi nem nyomja el a leszáradás során, mindvégig domináns, nyers földessége később enyhül, lágyul a pézsma puhasága, és az írisz leheletnyi púderessége miatt.
A szívillat lecsengése után jön számomra az agapé csúcspontja, amely nem más, mint Duchaufour mesteri keze, azzal a kissé száraz fás akkorddal, ami akár a védjegye is lehetne, és amin olyan gyönyörűen, megnyugtatóan ül az egész kompozíció (ez lesz később a különleges Havana Vanille, eredetileg Vanille Absolument szerintem legjellemzőbb tulajdonsága is.)
Egyszerűen pazar alkotás, amely körülbelül 1 óra után bőrközelivé válik, de tartóssága kiváló, a délelőtti fújást még este is éreztem. Gyakorlatilag minden évszakban tudnám viselni, bár a közelgő ősz talán a legjobban passzoló párja. Erősen addiktív, a minta elfogyasztása után egy hordónyi mennyiségre vágyom.
...vörös, és borostyán tüzesen izzó egyvelege, egy déli napsütésben megmerítkező marokkói ház puha kényelmet, enyhet adó félhomályos mélye, ahol a fa halkan reccsen a süppedő párnák alatt...
Illatjegyei
A honlap szerint, szabad fordításban ez egy kifinomult pacsuli, amelynek viselete olyan, mint a bársony érintése.
Nyitánya álomszerűen mélyről jövő, természetes földes pacsuli, vagy inkább pár csepp pacsuli extraktum, sűrű, és sötéten babonázó, meleget árasztó elixír, amely pár pillanatig egyeduralkodó az illatpiramis csúcsán. Majd a király körbenéz, és megjelenik színe előtt a fűszerkömény (Carum carvi), amelynek egy aldehid, mégpedig a kuminaldehid adja sajátos aromáját, és karvon illóolaja lágyan fűszerezi a pacsuli illatát. Ezt a kezdeti szimfóniát a csillagánizs (Illicium verum) anetol nevű édeskés olaja teszi teljessé (a kínai konyha által oly kedvelt csillagánizsról sokan a mi karácsonyunkra gondolnak, mégpedig a mézeskalács fűszereire, de ebben a parfümben talán egy minimális félig tévelygő asszociációtól eltekintve nincs ilyen hangulat). A pacsuli, fűszerkömény, csillagánizs triumvirátusa mellett, mintha egy gondolatnyi mirhaszerű gyantás jegy is felütné a fejét, ami ha valójában talán nincs is ott, akkor is kellemes fantázia volt.
A pacsulit soha, semmi nem nyomja el a leszáradás során, mindvégig domináns, nyers földessége később enyhül, lágyul a pézsma puhasága, és az írisz leheletnyi púderessége miatt.
A szívillat lecsengése után jön számomra az agapé csúcspontja, amely nem más, mint Duchaufour mesteri keze, azzal a kissé száraz fás akkorddal, ami akár a védjegye is lehetne, és amin olyan gyönyörűen, megnyugtatóan ül az egész kompozíció (ez lesz később a különleges Havana Vanille, eredetileg Vanille Absolument szerintem legjellemzőbb tulajdonsága is.)
Egyszerűen pazar alkotás, amely körülbelül 1 óra után bőrközelivé válik, de tartóssága kiváló, a délelőtti fújást még este is éreztem. Gyakorlatilag minden évszakban tudnám viselni, bár a közelgő ősz talán a legjobban passzoló párja. Erősen addiktív, a minta elfogyasztása után egy hordónyi mennyiségre vágyom.
...vörös, és borostyán tüzesen izzó egyvelege, egy déli napsütésben megmerítkező marokkói ház puha kényelmet, enyhet adó félhomályos mélye, ahol a fa halkan reccsen a süppedő párnák alatt...
Illatjegyei
- fűszerkömény, pacsuli, fehér pézsma, csillagánizs
- írisz, pacsuli, osmanthus, fehér pézsma
- szantál, vetiver, fehér cédrus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése